top of page
macron-emmanuel-orban-viktor.jpg

Európa jövőjéről tárgyalt Orbán Viktor és Emmanuel Macron

Emmanuel Macron francia elnök találkozót kezdeményezett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A találkozón Európa jövőjéről tárgyaltak. Sok hasonlóság van a magyar és francia állaspont között, talán meglepően az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is, még ha a béketárgyalásokat később is képzeli el Macron. De a francia elnök is fontosnak tartja, hogy megmaradjon a kapcsolat Putyinnal, Macron volt, hogy órákon át beszélt az orosz elnökkel telefonon. Brüsszel túlhatalmát is bizonyos értelemben problematikusnak látják, és nagyon hasonló a véleményük Amerika Európa elleni kereskedelmi háborújával kapcsolatban. Franciaország is ellen akkor állni azon amerikai nyomásnak, miszerint Kínát is szankciókkal kellene sújtani, mivel egy ilyen lépés végleg tönkretenné Európát. 

Párizsban tárgyalt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A munkavacsorát az Elysée-palotában tartották.
A HÉTFŐI VOLT A HARMADIK HIVATALOS TALÁLKOZÓ A KÉT POLITIKUS KÖZÖTT, ELŐSZÖR 2019-BEN FOLYTATTAK KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOKAT, AKKOR SZINTÉN PÁRIZSBAN. KÉSŐBB MACRON ELJÖTT BUDAPESTRE.
Hivatalos francia közlések szerint a találkozón az aktuális európai kérdéseket vitatják meg a felek, így az orosz-ukrán háborút és Ukrajna támogatását, az európai versenyképesség megerősítését, energiabiztonsági kérdéseket és az európai védelmi ipar fejlesztését.
Mindezek mellett az Origo értesülése szerint Emmanuel Macron és Orbán Viktor találkozójának a középpontjában Európa jövője állt.

Macron az egyetlen, aki beszél Putyinnal
Az ukrajnai háború sajnos továbbra is a legfőbb napirendi pont Európában, mivel egyelőre nagyon távol vagyunk a fegyverszünettől. Macron abból a szempontból kilóg a nyugat-európai vezetőjk közül, hogy a fegyverszállítások terén jóval visszafogottabb, mint például a lengyelek és a balti államok. Mindezek mellett ő az egyetlen jelentős nagyhatalom vezetője, aki rendszeresen egyeztet Putyinnal. Orbán Viktor is többször beszélt arról, hogy nem lehet minden kommunikációs csatornát elzárni Oroszországgal, és jól láthatóan hasonló politikát próbál folytatni a francia elnök is. 

Idén januárban Macron arról beszélt, hogy 
továbbra is tárgyalni fogok Oroszországgal.

Azt mondta, hogy minden ország felelős a világrendért, és segítenie kell annak fenntartásában. Korábban Macron az El Pais című lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Franciaország – annak ellenére, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát – támogatja a párbeszéd fenntartását Oroszországgal, amelyet a Nyugatnak a szóbeli eszkaláció elkerülése mellett kell folytatnia. Azt is fájlalta, hogy „az elmúlt hetekben" nem folytak tárgyalások.
Január elején Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt közölte, Putyin és Macron kapcsolatban állt egymással, „most szünetel a párbeszéd, de az előző szakaszban a kapcsolat nagyon hasznos és nagyon konstruktív volt, minden létező, többek között mély nézeteltérés ellenére".

Mi lesz az EU-USA kereskedelmi háborúval?
A találkozó másik központi kérdése a volt, hogyan tudna az Európai Unió hatékony válaszokat adni az Egyesült Államok által okozott kereskedelmi háborúra.  Mint ismert Washington kíméletlenül kihasználja a gyengülő Európában rejlő lehetőségeket, ugyanis januárban lépett életbe az USA történelmének egyik legnagyobb támogatási programja, aminek az a célja, hogy a zöld, innovatív – részben európai vállaltokat – a tengerentúlra csábítsa.
AZOK UTÁN TEHÁT, HOGY A MAGAS ENERGIAÁRAK MIATT AZ EURÓPAI UNIÓ EGYRE TÖBB ENERGIAINTENZÍV CÉGET VESZÍT, MÁR AZOK A KORÁBBAN TÁMOGATOTT VÁLLALATOK IS MEGKEZDTÉK A KIVÁNDORLÁST, AMELYEK MOST FORDULNÁNAK TERMŐRE ÉS AMELYEKRE A KÖZÖSSÉG A JÖVŐJÉT ALAPOZTA.

Az amerikai lépések negatív hatásait Macron és Orbán is teljesen jól látja, mindez Európa további pozíciójának a gyengüléséhez fog vezetni. Erre pedig a következő időszakban valamilyen választ kell adni, különben az egész EU-an nőni fog a munkanélküliség, a gazdaság pangani fog, és ez további súlyos társadalmi ellentétekhez vezethetnek. Jól látszik, hogy Franciaországban már most milyen nagy tüntetéseket vált ki a magas infláció, a nyugdíjkorhatár tervezett emelése és az ipar elvándorlása. 
Macron korábban arról is beszélt, hogy fel kell lépni az amerikai protekcionista törekvésekkel szemben, sőt Washingtonba is utazott, hogy az EU árui továbbra is szabadon tudjanak az amerikai piacra kerülni. Egyelőre azonban nem történt áttörés.  

Mindezek mellett a tárgyaláson szóba került az is, hogy Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra, hogy valamilyen módon lépjen fel Kínával szemben.
MIND ORBÁN VIKTOR, MIND MACRON EGYÉRTELMŰEN AMELLETT ÁLL, HOGY NEM LEHET MEGSZAKÍTANI AZ ÁZSIAI NAGYHATALOMMAL A GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT.
Tudják jól, hogy ez a mostani gazdasági helyzetben még súlyosabb recesszióba taszítaná az EU-t. Minden bizonnyal az uniós csúcson sem lesz megegyezés arról, hogy Pekinget szankcionálja az EU amerikai nyomásra.

Erősödik a német-francia tengely
Nagy-Britannia távozásával jelentősen megváltozott az EU-n belüli egyensúly. Korábban a brüsszeli túlhatalommal szemben London komoly kiegyensúlyozó szerepet vitt sok eseten Berlinnel szemben. Most Párizs gyakorlatilag a brüsszeli bizottság és Berlin nyomasztó súlya alatt kénytelen politizálni.
MACRON CÉLJA, HOGY A FRANCIA-NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOROSABB LEGYEN BRÜSSZELLEL SZEMBEN, ÉS EBBEN PARTNERRE TALÁLHAT A MAGYAR KORMÁNYFŐBEN.
Berlin továbbra is rengeteg kérdésben a bizottság álláspontját osztja, ezért is létfontosságú Párizs számára, hogy csökkentsék Brüsszel befolyását. 

Az erőviszonyok további átrendeződése a következő európai parlamenti választáson, minden bizonnyal ez is szóba került a tárgyalásokon annak ellenére, hogy Macron pártja teljesen más frakcióban ül, mint a Fidesz és a KDNP.
 

MSC 2023

The MSC 2023 at a Glance

Kép1.jpg

59. Münchner Sicherheitskonferenz

IMG_1316.jpg

​​PresseClub-Gespräch mit US-Generalkonsul Timothy Liston

​​foto:Klaus Breitenfellner.

 

PresseClub-Gespräch mit US-Generalkonsul Timothy Liston

 

Seit Juli 2022 vertritt der neue US-Generalkonsul Timothy Liston sein Land in München. Er ist der ranghöchste Vertreter der Vereinigten Staaten in Bayern und wird in den nächsten Jahren die vielfältigen bayerisch-amerikanischen Aktivitäten leiten. Deutschland kennt er schon von früher als er Austauschstudent und Bundestagsstipendiat war. Er spricht fließend Deutsch mit bayerischem Akzent. Da er mit einer Münchnerin verheiratet ist, hat er eine besondere Beziehung zu Bayern und München. Seine diplomatischen Stationen waren unter anderem Vietnam, Wien, Berlin und Vilnius. Gerade in dieser turbulenten Zeit ist seine Tätigkeit in Bayern geprägt durch die Förderung offener Diskussionen. Wie sieht er die bayerisch-amerikanische Beziehung in Wirtschaft und Technologie? Wie könnte sein Land in einer Energiekrise Deutschland unterstützen? Diese Veranstaltung bietet eine Gelegenheit, über den Wert und die Stärke der Partnerschaft zu reflektieren. Die Diskussion moderiert Anita Bauer-Duré.

Dr. Ian-tsingJoseph Dieu.png
Markus Rinderspacher.png

Taiwan Aktuell 

unnamed.jpg

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozója

IMG-0287.jpg

​73. Nationalfeiertag der VR China!​​

Der Generalkonsul der VR China in München, Herr TONG Defa und Frau YAN Bo, luden anlässlich des 73. Nationalfeiertages der VR China sowie des 50. Jubiläums der diplomatischen Beziehungen zwischen Deutschland und China zu einem festlichen Empfang ins Generalkonsulat der VR China ein. Nach der musikalischen Umrahmung schnitten Generalkonsul TONG Defa und Staatssekretär Sandro Kirchner, MdL gemeinsam eine Torte mit deutschem und chinesischen Flaggenmotiv an.

Foto:Horst Dieter Marc

Névtelen.png

Elhunyt MIHAIL GORBACSOV!

Elhunyt Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke, és ez a hír uralja a nemzetközi sajtót a helyi kis lapoktól a nemzetközi súlyú orgánumokig, Afrikától a Fidzsi-szigetekig. 92 éves volt.

 

 

The Wall Street Journal

 

A Szovjetunió nyolcadik és egyben utolsó vezetője meg akarta reformálni a kommunista államot, és nagyobb átláthatóságot akart bevezetni. Erőfeszítései azonban olyan megállíthatatlan erőket szabadítottak el, amelyek az ország széthullásához, a geopolitikai térkép átalakításához vezettek, és ahhoz, hogy az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom - írta a hatalmas példányszámú gazdasági szaklap, amelyet politikai állása szerint konzervatívnak tekintenek. Mihail Gorbacsovot a világ a peresztrojka és a glasznoszty (átalakítás és nyíltság) atyjaként ismerte meg - ettől a belpolitikától remélte, hogy új életet tud lehelni az ország gazdaságába a nyolcvanas években, át tudja alakítani a politikai rendszert, és lazítani tud a civilekre vonatkozó előírásokon, miközben javítja a kapcsolatokat a Nyugattal. Ám az történt, hogy felbomlott a keleti tömb, az évtizedek óta beásott kommunista rezsimek rendszere, egyesült az addig megosztott Németország keleti és nyugati része, és valóban, jelentősen javultak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal. „Nem mentem fel magamat a felelősség alól a kezdeményezett reformokkal kapcsolatban, mert ma is mély meggyőződésem, hogy szükségesek voltak, végső soron a hazám és a világ javát fogják szolgálni” - írta egyik könyvében 1995-ben. Elutasította az erőszak alkalmazását a szovjet tömbben jelentkező szabadságvágy ellen, enyhítette a cenzúrát, és jelentős szerepe volt a nukleáris fegyverzetek ellenőrzéséről szóló, történelmi jelentőségű szovjet-amerikai szerződés megkötésében - mindez mély elismerést hozott neki külföldön, és 1990-ben Nobel békedíjjal tüntették ki.

 

Joe Biden amerikai elnök közleményben mutatott rá: „Ritka típusú vezető tettei voltak ezek - olyan vezetőé, akinek megvolt a képzelőereje ahhoz, hogy lássa: lehetséges egy más jövő, és megvolt a bátorsága, hogy kockára tegye egész karrierjét ennek elérése érdekében. Az eredmény egy biztonságosabb világ, és nagyobb szabadság emberek milliói számára”. A hazájában azonban nem tápláltak iránta ilyen szívélyes érzelmeket: nagyon sokan neki tulajdonították azt a szegénységet és sok nehézséget, amely a gazdaság központi ellenőrzésének lazításával járt, vádolták, hogy engedte felemelkedni a nacionalizmust a volt szovjet köztársaságokban, és főleg azért, mert hagyta, hogy a Szovjetunió elveszítse a szuperhatalom státusát. Mark Urnov, a Gorbacsov Alapítvány kutatója szerint az volt a fő probléma, „hogy megpróbált szabadságot bevezetni egy olyan népnek, amely nem tudta, hogyan lehet ezzel élni”. „Ez a nép sok generáción át nagyon is totalitárius rezsimek alatt élt. Meg voltunk fosztva minden elementáris egyéni szabadságjogtól. Egy ilyen örökség leküzdéséhez négy generáció kell” - mondta. A régi, konzervatív hierarchia, amely hasznot húzott a privilégiumokból és a nepotizmusból, megpróbálta visszafordítani Gorbacsov politikáját. 

 

Néhány miniszter és közeli munkatárs 1991-ben puccsot kísérelt meg Gorbacsov ellen, aki akkor éppen nyaralt a feleségével és gyerekeivel. A puccskísérlet kudarcba fulladt, de jelentősen gyengítette a helyzetét.  Urnov szerint „a puccs nagyon mélyen érintette Gorbacsovot, mélységes traumát okozott számára pszichológiailag és pszichoszomatikusan”.  Végül Gorbacsov 1991. december 25-én lemondott a kommunista Szovjetunió vezetőjeként, és másnap hivatalosan feloszlott a Szovjetunió. Egy televíziós beszédben arról beszélt, hogy az ország ugyan gazdag nyersanyagokban, de egyre inkább lemarad a fejlett országoktól. A radikális reformjai szükségességéről azt mondta: „Az ok már látható volt: a társadalom fulladozott a parancsuralmi-bürokratikus rendszer szorításában. Minden részleges reformra irányuló törekvés - és sok ilyen volt -, egymás után kudarcot vallott. Az ország elvesztette a perspektíváit. Lehetetlen volt tovább így élni”. Később előadásokat tartott Nyugaton, cikkeket és könyveket írt, és nemzetközi jelentőségű személyiségekkel találkozott, akik tisztelték és csodálták, mint például Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök. Odahaza a politika partvonalára szorították, és végig kellett néznie, ahogyan a demokratikus reformjait a végtelenségig felhígították. 

 

Gorbacsov vezetőként eltöltött idejét józan és nyílt stílus jellemezte. Leállt beszélgetni az utcán az emberekkel, nyílt vitákat sürgetett a párt Politikai Bizottságának ülésein, és jól képzett fiatalokat hozott a kabinetbe és a tanácsadói körébe. Dmitrij Trenyin, a Carnegie Moszkva Központ igazgatója szerint „Gorbacsov legnagyobb vívmánya az volt, hogy megszabadította a szovjet embereket attól a sajtórendszertől, amelyet a bolsevikok hoztak létre, és amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja ellenőrzött. Szabadságot adott az embereknek”.  A világpolitikában Gorbacsovot függetlennek tekintették elődeihez mérten. Véget vetett a Szovjetunió közel évtizedes részvételének az afganisztáni polgárháborúban, amelyben mintegy tizenötezer szovjet katona vesztette életét. A közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetekről szól, történelmi jelentőségű szovjet-amerikai szerződés aláírásával megszilárdította a hidegháborús enyhülést. Ezt a szerződést Ronald Reagan elnökkel írta alá, aki később ezt mondta: „A dicsőség nagyobb része Mihail Gorbacsovot illeti”. A már idézett Urnov szerint Gorbacsovnak nem volt más választása, mint hogy javítsa az Amerikához fűződő kapcsolatokat. „Ha valaki változtatni akar a társadalom helyzetén, akkor békés környezetre van szüksége. Ha pedig békés környezetet akar, akkor békés és baráti kapcsolatokat kell ápolnia a legfontosabb állammal”. Gorbacsov a közeli munkatársai szerint utálta a konfliktust. Nem lépett közbe, hogy elfojtsa azokat a mozgalmakat, amelyek végül a keleti tömb kommunista rezsimjeinek megdöntéséhez vezettek, és lehetővé tette, hogy a Szovjetunió csatlós államai végül teljes szuverenitást szerezzenek. Trenyin rámutatott: „Gorbacsov rakta le az ország modern külpolitikájának alapjait. Ez lényegében annyi, hogy a nemzeti érdekeket az ideológia elé helyezi, érti, hogy a világ egyetlen összefonódott közösség, elismeri az univerzális értékeket és érdekeket, kezdve a nukleáris fegyverek fenyegetése melletti túléléstől”.  

 

Lemondása után, 1991-től Gorbacsov végignézte, ahogyan Oroszország a piaci reformokban botladozott, látta a megnyomorító szegénységet és az újgazdagok felemelkedését, akik a kapitalizmus leginkább extravagáns sajátosságait tették a magukévá. Ahhoz, hogy kellő pénzt gyűjtsön össze az alapítványának - a Társadalmi-Gazdasági és Politikai Tanulmányok Nemzetközi Alapítványának -, beszédeket mondott külföldön, könyveket írt, és még egy Pizza Hut reklámban is feltűnt. Kísérletet tett arra, hogy visszatérjen a politikába 1996-ban, Borisz Jelcin ellen indult, de mindössze egetlen százaléknyi szavazatot szerzett. Súlyos csapás érte 1996-ban, felesége, Raisza halálával. Látta, ahogyan a legtöbb demokratikus reformját erodálta, többnyire felszámolta Vlagyimir Putyin 2000-ban kezdődött uralma, és végig kellett néznie, hogy a Nyugattal kialakított jó kapcsolatai hogyan fagytak meg Putyin alatt egyebek között a Gorbacsov-Reagan fegyverzetellenőrzési szerződés felmondásával. „Meggyőződésem, hogy Oroszország csakis demokráciával juthat sikerre. Oroszország kész a politikai versenyre, a valós pluralista többpártrendszerre, a tisztességes választásokra és a kormányok rotációjára. Ennek kellene meghatározni az elnök szerepét és felelősségét” - írta a Time Magazin „A világ 100 legbefolyásosabb embere” 2017-es kiadásában megjelent cikkében.

 

https://www.wsj.com/articles/mikhail-gorbachev-dead-soviet-union-leader-reformer-11656704339

 

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

 

„A világ nagy politikust és békítőt gyászol Mihail Gorbacsov, Nobel Békedíjas, a német egység atyja személyében” - írta a konzervatív német lap „A férfi, aki megváltoztatta a világot” című cikkében. Az utóbbi években Gorbacsov főleg könyveket írt, és megnyilvánult aktuális kérdésekben, például az ukrajnai háború ügyében. Alekszej Venegyiktov, az Eho Moszkvi rádió főszerkesztője elmondta: Gorbacsov a vele folytatott beszélgetésben élesen bírálta a szomszéd ország megtámadását. Hivatalosan azonban már nem nyilatkozott. Legutóbbi könyvében, amelynek címe „Amit most kockáztatunk”, bírálta a Nyugat győzedelmes magatartását, és arról írt, hogy csalódás számára a német-EU-USA szankciós politika, mert annak célja „Oroszország megbüntetése”, és csakis a kölcsönös elidegenedést mélyíti.  Gorbacsov az utóbbi időben sokszor volt kórházban. Felesége, Raisza mellett helyezik majd végső nyugalomra a kiválóságoknak fenntartott moszkvai Novogyevicsij kolostor temetőjében. Helyét a történelemben már a nyolcvanas évek végén biztosította, amikor a glasznoszty és a peresztrojka politikájával megteremtette az előfeltételeket a hidegháború végéhez, és egyebek mellett a berlini fal leomlásához, Németország újraegyesüléséhez.  

 

Gorbacsov akkori, lelkesedéssel fogadott vonalát mindmáig a szabadság és a demokrácia áttörésének tekintik. Neve a mai napig egyet jelent a történelmi nukleáris leszereléssel, amelyet Ronald Reagan amerikai elnökkel kezdett meg. Halála előtt azonban még látnia kellett, ahogyan az egyik szerződést felmondták. A Kreml akkori főnöke valaha a kommunizmust akarta modernizálni, aztán végül maga indította be a szuperhatalom Szovjetunió felbomlását, a kommunista birodalom végét. Sok honfitársa ezt nagyon rossz néven vette tőle. Úgy ítélték meg, hogy Gorbacsov gyenge vezető, akinek nincs a hatalomhoz kellő afinitása. Ő a Szovjetunió „sírásója”, aki a politikai hibáival káoszba, éhezésbe és szegénységbe döntötte az egykori birodalmat - mondták. Maga Gorbacsov egyszer tevékenységéről mérleget vonva azt mondta, a szovjet társadalom nem értett a masszív reformokra. Ő magának is azonban kihívásokkal kellett megküzdenie. Legnehezebb pillanatai között volt a csernobili atomerőmű katasztrófája 1986-ban. Nem csupán a nukleáris erő polgári célú felhasználásának legnagyobb katasztrófája volt ez, halálos áldozatokkal, hanem ma is jelképe annak, hogy a Szovjetunió vége megkezdődött. 

 

Gorbacsov hű maradt az eszméihez annak ellenére, hogy a hazájában egyre erősebb elutasításba ütközött. Gyakran pellengérezte ki a Kreml mai vezető pártját, az Egységes Oroszországot „a Szovjetunió Kommunista Pártja gyenge kópiájaként”, az alkotmányt, az igazságügyi rendszert a parlamentet pedig a demokrácia „imitációjaként”. Úgy látta, Vlagyimir Putyin annyira bebetonozta a hatalmát, hogy a többi politikai erőnek nem maradt levegő. Az ukrajnai válsággal összefüggésben Gorbacsov a Nyugatot is élesen bírálta. Úgy vélte, hogy a konfliktus „globális rendetlenséget” és háborús veszélyt teremtett, és Oroszországot a Szovjetunió összeomlása után nem kezelték partnerként. Az Egyesült Államokat egyenesen „a világ pandémiájának” nevezte. A NATO keleti bővítését mindig is úgy tekintette, hogy az árulás Moszkva Németország újraegyesítésével kapcsolatosan tett engedményeivel szemben. Az orosz belpolitikát illetően reformokat sürgetett. „Demokráciára van szükségünk, anélkül nem lesz modernizálás” - mondogatta. 

 

A Kreml Gorbacsov előtti urai kivétel nélkül halálukig igyekeztek ragaszkodni a személyi hatalomhoz. Ő, és felesége, Raisza adott első ízben emberi arcot a kommunista apparatcsiknak. Vérontás nélkül elengedte a keleti tömb Szovjetunióval szövetségbe kényszerített államait. Amikor a 15 tagállamból álló Szovjetunió felbomlott, és sok nép függetlenné vált, ez Gorbacsov végét is jelentette egy puccsal, és azzal, hogy Jelcin megragadta a hatalmat. Lilija Sevcova politológus szerint Gorbacsov próféta volt, aki a hazájában nem számított, nem értették meg, magányos volt. Ám az, hogy „lerombolta magában a szovjet polgárt”, leépített egy totalitárius rendszert, és egyben hozzákezdett egy demokrácia kiépítéséhez, felbecsülhetetlen történelmi teljesítmény. Gorbacsovnak nem volt szerencséje velünk, de nekünk szerencsénk volt vele - ez az igazság, amelyet még meg kell tanulnunk” - írta a politológus.

 

https://www.faz.net/agenturmeldungen/dpa/michail-gorbatschow-der-mann-der-die-welt-veraenderte-18280720.html?printPagedArticle=true#pageIndex_2

 

 

Newcastle Herald  /AP

 

Az ausztráliai lap az AP hírügynökség összeállítását közölte a világ Gorbacsov elhunytával kapcsolatos első reagálásaiból:

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök „mély együttérzésének” adott hangot, és részvéttáviratot küld majd a családjának és a barátainak - mondta szóvivője az Interfax hírügynökségnek. (Putyin reggel elküldte a táviratot. A szerk.)

 

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára: „Mélységesen elszomorít Mihail Gorbacsov halálhíre. Páratlan államférfi volt, aki megváltoztatta a történelem menetét. Mindenki másnál többet tett azért, hogy a hidegháború véget érjen. A világ kimagasló globális vezetőt veszített el, aki a multilateralizmus elkötelezett híve és a béke fáradhatatlan védelmezője volt”.

 

Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke: "Mihail Gorbacsov olyan vezető volt, akiben megbíztak és akit tiszteltek. Döntő szerepe volt abban, hogy véget ért a hidegháború, és lehullt a vasfüggöny. Megnyitotta az utat a szabad Európához. Ez az örökség nem fog feledésbe merülni.”

 

James Baker III volt amerikai külügyminiszter: ”A történelem óriásként fog emlékezni Mihail Gorbacsovra, aki a demokrácia felé vezetett egy nagy nemzetet. Amikor úgy döntött, hogy nem alkalmaz erőszakot a birodalom összetartására, döntő szerepe volt abban, hogy a hidegháború békésen ért véget. A szabad világ nélkülözni fogja.”

 

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter: „A kelet-európai és a német emberek, de végső soron az orosz emberek is mély hálával tartoznak neki az inspirációjáért, azért, hogy előlépett a szabadság eszméivel.”

 

Condoleezza Rice, volt amerikai kü