Legjobb úton az irodalmi Nobel díj felé
Legjobb úton az irodalmi Nobel díj felé
Legjobb úton az irodalmi Nobel díj felé
Georg Engel, sikeres író fantasztikus érzékkel nyúlt 1956-hoz, amelyről a személyes tapasztalatait megosztva, zseniális írói fantáziával fűszerezve olyan élethű keresztmetszetet írt, "A francia idegenlégió poklában" címmel, amely joggal váltotta ki Budapesten a Magyarok Világszövetsége Házában megrendezett könyvbemutatón minden érdeklődő elismerését.
A felszólalók, méltatták Georg Engel eddigi írói munkásságát, kiemelve, hogy ő 1956 ban még csak alig 10 éves volt, és a gyerek bajtársaival együtt a maga módján mindent elkövetett, hogy a bajba jutottakon segítsen. Gyerekfejjel is igazi példakép volt.
A Nemzetőrség főparancsnoka Dömötör Zoltán dandártábornok úr, Dr. Martinkó Károly úr, ismert és elismert író hosszasan méltatta a könyv létrejöttének aktualitását, és az író precíz, élethű és olvasmányos gondolatait. Patrubány Miklós úr, aki a Magyarok Világszövetségének elnöke megjegyezte, hogy ez a könyv sikerre van ítélve és joggal pályázhat az 2019-es irodalmi Nobel díjra, amelyet a jelen lévő közönség, mintegy 300 fő vastapssal jutalmazott.
Végül az író Georg Engel is köszönetét fejezte ki a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklós úrnak, aki a minden igényt kielégítő feltételeket megteremtette erre a könyvbemutatóra. Továbbá a Nemzetőrség képviselőknek, meghívott vendégeknek, valamint a jelenlévőknek, hogy eljöttek erre a könyvbemutatóra, ahol minden könyv elkelt.
Georg Engel író nagyvonalú gesztust tett. Felajánlotta az írói honoráriumának jelentős részét, valamint, ha sikerül a Nobel díjat megkapnia, akkor annak is a jelentős részét a Nemzetőrségnek, a Magyarok Világszövetségének, amelyet ismét vastapssal jutalmazott a közönség.
Jó bornak is kell a cégér alapon én is mindenképpen ajánlani tudom az erre a témára érdeklődő olvasónak ezt a könyvet, amelyet én egy éjszaka alatt kiolvastam, már csak azért is, merthogy érdekelt, mi és hogyan történt 1956 októberben, amikor megszülettem.
Budapest, 2018. december 15.
Bánó József
- www.ungarnpanorama.com online újság főszerkesztő helyettese
- Nör ezredes, A Magyar Nemzetőrség németországi parancsnok helyettese
Legjobb úton az irodalmi Nobel díj felé
Georg Engel, sikeres író fantasztikus érzékkel nyúlt 1956-hoz, amelyről a személyes tapasztalatait megosztva, zseniális írói fantáziával fűszerezve olyan élethű keresztmetszetet írt, "A francia idegenlégió poklában" címmel, amely joggal váltotta ki Budapesten a Magyarok Világszövetsége Házában megrendezett könyvbemutatón minden érdeklődő elismerését.
A felszólalók, méltatták Georg Engel eddigi írói munkásságát, kiemelve, hogy ő 1956 ban még csak alig 10 éves volt, és a gyerek bajtársaival együtt a maga módján mindent elkövetett, hogy a bajba jutottakon segítsen. Gyerekfejjel is igazi példakép volt.
A Nemzetőrség főparancsnoka Dömötör Zoltán dandártábornok úr, Dr. Martinkó Károly úr, ismert és elismert író hosszasan méltatta a könyv létrejöttének aktualitását, és az író precíz, élethű és olvasmányos gondolatait. Patrubány Miklós úr, aki a Magyarok Világszövetségének elnöke megjegyezte, hogy ez a könyv sikerre van ítélve és joggal pályázhat az 2019-es irodalmi Nobel díjra, amelyet a jelen lévő közönség, mintegy 300 fő vastapssal jutalmazott.
Végül az író Georg Engel is köszönetét fejezte ki a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklós úrnak, aki a minden igényt kielégítő feltételeket megteremtette erre a könyvbemutatóra. Továbbá a Nemzetőrség képviselőknek, meghívott vendégeknek, valamint a jelenlévőknek, hogy eljöttek erre a könyvbemutatóra, ahol minden könyv elkelt.
Georg Engel író nagyvonalú gesztust tett. Felajánlotta az írói honoráriumának jelentős részét, valamint, ha sikerül a Nobel díjat megkapnia, akkor annak is a jelentős részét a Nemzetőrségnek, a Magyarok Világszövetségének, amelyet ismét vastapssal jutalmazott a közönség.
Jó bornak is kell a cégér alapon én is mindenképpen ajánlani tudom az erre a témára érdeklődő olvasónak ezt a könyvet, amelyet én egy éjszaka alatt kiolvastam, már csak azért is, merthogy érdekelt, mi és hogyan történt 1956 októberben, amikor megszülettem.
Budapest, 2018. december 15.
Bánó József
- www.ungarnpanorama.com online újság főszerkesztő helyettese
- Nör ezredes, A Magyar Nemzetőrség németországi parancsnok helyettese
UNGARNpanorama
Unabhängige Online-Zeitung! Magazin für Internationale Beziehungen.
Independent Online Magazine for International Relations
11 376 366+
Látogató Az oldalon! Besucher zahlen! Visitor numbers!
11 titkos eredetű dolog, amiről keveset tudunk
1. Antiküthérai szerkezet
Az ősi, mégis meglehetősen bonyolult szerkezetre Görögország közelében, egy elsüllyedt hajó roncsában bukkantak. Nagyjából Krisztus előtt 100-ban készíthették, de hasonló technológiával legközelebb 1000 évvel később találkozhattunk. Eredetileg talán az asztronómiai helyzetünk meghatározására szolgálhatott.
2. Bagdadi elem
Eredetileg vázáknak hitték ezeket az urnákat. Később kiderült, hogy a belsejében korrodálódott rézrudak rejtőznek. Így egyértelművé vált, hogy elektromosságot generáltak segítségével. Ha az elmélet megállja a helyét, akkor ez az elem, több száz évvel megelőzte az első alkáli elemet.
3. Kőkori alagútrendszer
Az alagutak története egészen a kőkorig nyúlik vissza. Senki sem tudja miért, vagy hogyan készült azt sem, hogy mire használták.
4. Costa Rica-i kőgolyók
Több száz golyó található a területen. Átmérőjük 3 centimétertől akár 3 méterig is terjedhet. Senki sem tudja, hogyan csiszolták őket tökéletes gömb alakúra, (figyelembe véve a súlyukat) emellett, még az sem teljesen tiszta, mire használták őket.
5. A Voynich kézirat
Egy képekkel illusztrált, máig ismeretlen nyelven íródott kéziratról van szó. Még senkinek sem sikerült megfejteni. Bár 2014-ben ketten is azt állították, hogy sikerült megfejteniük a szöveget, míg az egyikük szerint egy mexikói holtnyelv, addig a másik ázsiai eredetűnek vélte...
6. A Yonaguni emlékmű
Ezekről a romokról még azt sem tudjuk pontosan, hogy emberi kéz alkotta-e, vagy a természet műve. Bár a tény, hogy a legtöbb szöge derékszög és a felszíne teljesen sima sok kérdést vet fel...
7. A Nap-kapu
A Stonhenge-hez hasonlóan erről az emlékműről sem tudjuk hogyan készült és mi célt szolgált. A Stonehenge-dzsel ellentétben, ez az emlékmű 3962 méterrel a tengerszint felett épült Bolíviában. A kapufélfa fölé vésett írás szerint, csillagászati célokat szolgált.
8. A Longyou Járatok
A Qin Dinasztia (Kr.e.212) idejére datált járatokat kézzel vájták a mélybe. Mivel azonban sem létezéséről, sem készítéséről nem találtak feljegyzést, így azt sem tudjuk, egyáltalán milyen célokat szolgált.
9. A Mount Owen-i Moa.
Ez a több mint 3000 éves maradvány, egy nagyjából 500 éve kipusztult állat maradványa. Érthetetlen, hogyan maradhatott ilyen jó állapotban...
10. Egy befejezetlen Obeliszk
A hatalmas obeliszket egyenesen a sziklából vájták ki, de amikor az első repedések megjelentek a sziklatesten, félbehagyták a munkálatokat. Az obeliszk tanulmányozásával talán közelebb juthatunk Egyiptom építészeti titkainak megfejtéséhez...
11. Saksaywaman.
Az egymásra fölé épített sziklafalak Peruban találhatók. A sziklák úgy illeszkednek egymásra, hogy az illesztések között szinte egyáltalán nem találni rést. Fogalmunk sincs róla, hogyan faragták ilyen pontosra őket...
